Óvodánk, 2026-ban újra  pályázatot  nyújtott be az „Oktatási Hivatal Bázisintézménye” cím elnyerésére.


Az Oktatási Hivatal által kiírt pályázaton - a Pedagógiai Oktatási Központ és a bíráló bizottság javaslatai alapján - az Oktatási Hivatal köznevelési elnökhelyettese a rendkívül magas szakmai színvonalú pályamunkák közül a nyíregyházi Gyermekek Háza Déli Óvoda Székhely intézményét (4400 Nyíregyháza Kereszt utca 8.) érdemesnek ítélte Az „Oktatási Hivatal Bázisintézménye” cím viselésére.

​

A bázisintézmény olyan megyei, járási, esetleg országos szinten magas presztízsű hagyományokkal rendelkező, infrastruktúrában a feladatellátáshoz megfelelő módon felszerelt, egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal, szakmai módszertani, szervezeti kultúrával és innovációval rendelkező, ezt publikálni, valamint szakmai szolgáltatásként átadni képes intézmény, mely alkalmas adott területen magas színvonalú, hatékony tudásmegosztásra. Olyan intézmény, melyben a jó gyakorlat eredményesen működik 2016 óta.

​

Az Oktatási Hivatal Bázisintézménye cím viselése megtisztelő mind az intézményünk  vezetője, mind az óvodapedagógusaink számára, hiszen a jó gyakorlatok átadásával tovább fejleszthetjük szakmai tudásunkat.

​

​

A bázisintézmény jó gyakorlatainak bemutatása:


a. Az egészséges életvitel, környezettudatosságra és fenntarthatóságra nevelés

megalapozása a szülők, mint nevelési partnerek részvételével


​Óvodai gyakorlatunk fő célja, az egészséges életmódra nevelésen keresztül erősíteni és folyamatosan fenntartani az óvoda- család partneri jó kapcsolatát, felhívni a figyelmet a helyes táplálkozásra, a rendszeres mozgás fontosságára, a rendszeres havi témához kapcsolódó egészségnapok szervezésével, közös barkácsolós délutánokkal az óvodánkban. A szülők készségesen együttműködnek az óvodapedagógusokkal a gyermekük egészségmegőrzésének, prevenciójának érdekében: aktívan, a gyermekekkel közösen vesznek részt a gyűjtőmunkákban, támogatják az óvodai élményszerző tevékenységeket, és örömmel vesznek részt közös családi programokon. A megvalósítás feltételezi a családdal való szoros együttműködést, ugyanakkor a családok egészséges életmódra nyitó szemlélete is alakítható a gyerekeken keresztül. Az óvodában kialakított jó szokásokat-tervszerű foglalkozások által szerzett ismeretüket, élményeiket hazaviszik a gyerekek így erősen hatnak a családok mindennapi életére. Ezért fontosnak tartjuk, hogy szülőkkel megismertessük az új irányokat, alternatívákat. Ilyen új elengedhetetlen, tervszerű feldolgozási téma a

környezettudatossághoz és fenntarthatósághoz kapcsolódó attitűdök átadása.


A kompetencia alapú nevelés egyik alapvetésének megfelelően az egészséges életvitel kialakítását segítő pedagógiai környezetben, óvodánk sajátos szokásrendszerén keresztül megismerhetik, a gyermekek és szüleik az egészség- és környezettudatos viselkedést és az ehhez szükséges kulcskompetenciákat. Pedagógusaink számára fontos szakmai tudásuk folyamatos megújítása; a megszerzett tudásukat a pedagógia gyakorlatban eredményesen alkalmazzák.


A jó gyakorlatunk betekintést nyújt az óvodai nevelésünk azon szegmensébe, amely társadalmunk egyik legégetőbb kérdése, (a gyermekek esetében) az egészség és környezettudatos életvitel megalapozása, mely a szülőktől is aktív részvételt, szemlélet- és életmódváltást kíván. A jó gyakorlatunk bemutatja, a gyermekek életkori sajátosságaként megjelenő, felfokozott mozgásigény kielégítésére biztosított, spontán és szervezett mozgásos tevékenységeket, melyek hozzájárulnak az összerendezett harmonikus mozgás kialakulásához. A rendszeres mozgás, testedzés által elősegítjük a gyermekek egészségmegőrzését, optimális testi fejlődését. A szemléletformálást a szülők bevonásával és a gyermekek szabad mozgásának biztosításával, játékos feladatok tervezésével valósítjuk meg. Havi rendszerességgel szervezünk Zöldség és gyümölcsnapokat, melyek délutáni programjait a szülőkkel, gyermekekkel együttműködve eredményesen valósítunk meg. Az együttműködés formái változatosak. Fókuszban van a tisztálkodás, a helyes táplálkozás – különösen a magas só- és telítetlen zsír – tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek fogyasztásnak ösztönzése, a helyes fogmosás megismertetése. A programok tervezésekor figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait. A délutánok folyamán zöldségekből, gyümölcsökből készült saláták kóstolására, az adott témával kapcsolatos interaktív beszélgetésekre, szülő-gyermek mozgásos tornaversenyére kerül sor. Az egészséges táplálkozás széleskörű bemutatásával olyan komplex tevékenységekben vesznek részt a gyermekek és szüleik, amelyek lehetőséget adnak a természeti környezet megismerésére, játékos tapasztalatszerzésre, és  környezethez való pozitív viszony megalapozására, a környezettudatos szemlélet kialakítására. Új utakat teremt a család – óvoda kapcsolatában. Az „egészségnapok” megvalósításához „jó ötleteket” tartalmazó gyűjteménnyel rendelkezünk, melyben az adott tematikájú napokhoz- mesék, versek, énekek, tevékenységközpontú tervek találhatók. Napjaink új pedagógiai kihívása a

fenntarthatóság pedagógiája, amely továbblépést jelent a környezeti nevelés történetében. Ennek lényege a környezeti nevelés fogalmi kibővülése, tartalmának és módszereinek gazdagodása, ember és környezete viszonyában, a 21. század kihívásainak való megfelelés erőteljesebb hangsúlyozása. Ezek a következők: környezet – és egészség tudatosság, a jövő iránti elkötelezett felelősség, új, más szemlélet az energiafelhasználásban, és a hulladékkezelésben.


b. A Kompetencia alapú óvodai nevelés és a Montessori szellemiségű pedagógiai program összhangjának megteremtése az óvodáskorú gyermek fejlesztésében


Montessori szellemű Pedagógiai Programunk, a kompetencia alapú programmal összehangolva megteremtette annak lehetőségét, hogy a gyermekek változatos tevékenységeken keresztül szerezzenek olyan élményeket, amelyek felkeltik a vágyaikat a környező világ megismerésére, a tanulás örömének átélésére. 


Célunk, egy olyan komplex óvodai nevelés prezentálása, amely a gyermeki érdeklődésre, aktivitásra, fogékonyságra építve támogatást nyújt az egyéni képességek fejlesztéséhez, önállóságuk kialakulásához, ezzel segítve a kulcskompetenciák fejlődését


A jó gyakorlat bemutatja az előkészített óvodai környezetet, melyet az azonos alapelvekre épülő Montessori pedagógia és a kompetencia alapú nevelés egységében az óvodapedagógusok tudatosan szerveznek meg. A szabad játék, illetve a kezdeményezett tevékenységek során a kompetenciaérzést kialakító és fenntartó eszközrendszer az életkornak és az egyéni sajátosságoknak megfelelő gazdag tevékenységrendszert biztosítunk, az önellenőrzés, mint módszer megtartásával. Kidolgozott Montessori eszközgyűjteménnyel rendelkezünk, mely négy nevelési területet érintően minden eszköz használatához teljes körű információt nyújt. Ezek az eszközök a kompetencia alapú nevelés témáinak feldolgozásakor alkalmazhatók. Nevelőközösségünk kidolgozott egy teljes nevelési évre érvényes tematikát a négy őselemre épülő tématervek és a helyi nevelési programban meghatározott tartalmak összehangolásával minden műveltségi területet érintően. A tervezés, megvalósítás során

törekedtünk a komplexitásra, koherenciára, a gyermekek sokoldalú személyiségfejlesztése érdekében. Az óvodában folyó pedagógiai, nevelői munkát olyan mindenki számára befogadható elvekre építjük fel, melyek az emberi jogokon, a gyermekek tiszteletén és védelmén, valamint a család és az óvoda közötti harmonikus együttműködésen alapszik. Az alapelveinkből kiindulva fontosnak tartjuk, hogy befogadó attitűd legyen jelen az óvodánkban, valamint azt, hogy teret adjunk a gyermekek szabad személyiségfejlődésének, a szabad játék, a gondozási teendők és a kezdeményezett, mikro csoportos tevékenységek ideje alatt. A Montessori alapelvek érvényesülnek nem csak a projektszemléletű tervezésünkben, hanem a mindennapi gyakorlati munkánk során.


A jó gyakorlat eredményes megvalósításának eredményeképpen a gyermekek behatóan megismerik hazánkat, jellegzetes tájainkat, hagyományainkat és azok szokásait. Erősíti a közösséghez tartozás élményét, a nemzeti, hazai, családi kultúra értékeinek megbecsülését. Ezáltal a gyermekek belső igényévé válik ezek tisztelete, szeretete, védelme. A Montessori pedagógia alapelvei közé tartozik a gyermekek autonómiájának és felfedező tanulásának támogatása. A Montessori módszer a gyermekek természetes kíváncsiságára, aktivitására és az önálló tanulás iránti vágyára épít. Az oktatási környezetet úgy alakítják ki, hogy a gyerekek önállóan választhassanak tevékenységeket, melyek megfelelnek az érdeklődésüknek és fejlettségi szintjüknek. Az óvodapedagógus ebben a folyamatban inkább facilitátorként, segítőként van jelen, mintsem irányítóként.


Jógyakorlatunk kiegészítéseképpen korunk kihívásainak megfelelve bevettük, mint tématervet, a kódolás és robotika megalapozását is. A cél az, hogy a gyerekek játékos, interaktív módon ismerkedjenek meg az algoritmikus gondolkodás alapjaival és a robotok használatával, anélkül, hogy erőltetettnek éreznék azokat. A kódolás és robotika bevezetése az óvodában Montessori szellemiségében annak lehetőségét teremti meg, hogy a technológia eszközeit is úgy alkalmazzuk, hogy azok a gyermek természetes érdeklődésére, autonómiájára és kreativitására építsenek. A cél  nem a „kódolás” mint készség oktatása, hanem a logikus gondolkodás, a probléma megoldó képesség és a kreatív önkifejezés támogatása.


A kódolás és robotika bevezetése az óvodákban többféle módszertani megközelítést alkalmaz, melyek célja, hogy az óvodás gyermekek számára játékos formában, a mindennapi tevékenységekbe integrálva fejlesszék az algoritmikus gondolkodásukat és az együttműködési készségekeiket. Az oktatás robotikai eszközök és unplugged módszerek (robotok nélküli kódolás) segítségével történik. Az egyik legnépszerűbb eszköz a Bee-Bot nevű méhecske alakú robot, melyet a gyerekek könnyedén irányíthatnak a robot hátán található gombokkal. Ezzel az eszközzel megtanulhatják a téri irányokat, valamint az algoritmikus gondolkodás alapjait. A Bee-Bot használható például mesék dramatizálásához, tánclépések gyakorlásához, vagy akár érzelmi intelligencia fejlesztéséhez is, hiszen a gyerekek előre megtervezik és végrehajtják a robot mozgását, így fejlődik a problémamegoldó képességük is. Emellett a gyerekek saját rajzolt pályáikon is kipróbálhatják a robotot, ami szintén fejleszti a kreativitásukat és térbeli gondolkodásukat.


A jógyakorlat bemutatása gyakorlati útmutatókat, témavázlatokat és módszertani anyagokat tartalmaz, például a környezeti nevelés, vizuális nevelés, matematika vagy az ének-zene tevékenységek integrálására a robotika segítségével. 


A gyerekek játékos feladatok keretében ismerkedhetnek meg az algoritmusok alapelveivel, akár robotok használata nélkül is, például a különböző irányok követésével, színekkel vagy formákkal való feladatokkal. Ez a megközelítés segít a gyerekeknek a technológia világába való belépés előkészítésében, miközben nem szükséges drága eszközök beszerzése. Az érdeklődő pedagógusok számára átfogó tudást és gyakorlati példákat ad a robotikai eszközök alkalmazására az óvodai nevelésben.


c. Az anyanyelvi nevelés folyamata - út az írás-olvasásig


Jó gyakorlatunk, olyan komplex pedagógiai módszereket, eszközöket és nyelvi játékokat foglal magába az anyanyelvi nevelés terén, amit a Montessori pedagógia és a Kompetencia alapú pedagógia útmutatásai alapján készítettünk el. A 3-7 éves korú gyermekek fejlesztését szolgáló - tapasztalásra épülő, változatos, sokszínű tevékenységeket hordozó – eszközrendszer és módszer közvetlenül az írás – olvasás előkészítését, közvetve pedig az óvodai nevelés teljes folyamatát támogatja. A jó gyakorlat prezentálja azt a több évre terjedő folyamatot, ami az egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, az örömteli tanuláshoz a legkedvezőbb feltételek biztosításával segíti a gyermekeket a kompetenciaérzés kialakításában, az iskolakészültség megfelelő szintjének elérésében.


A jó gyakorlat bemutatja az előkészített környezetet, amelyben megtalálhatóak az életkori sajátosságoknak megfelelő és az egyéni érdeklődést kielégítő anyanyelvi nevelést fejlesztő eredeti Montessori eszközök és a kreatív, e témában alaposan felkészült pedagógusok saját készítésű eszközei, amelyek aktivitásra, érdeklődésre, gondolkodási műveletek megoldására, a feladatok önálló megoldására ösztönzik a gyerekeket. Egy nyelvi feladat megoldására, a feladat önálló megoldására ösztönzik a gyermekeket. Egy nyelvi feladat megoldására, gyakorlására többféle megközelítési mód, többféle eszköz is biztosított. Számos eszköz tartalmazza az önértékelés lehetőségét.


A Montessori pedagógia által megkívánt napirend lehetővé teszi, hogy szabad játék során, zavaró tényezők nélkül, társakkal, vagy egyedül, érdeklődésüknek megfelelően elmélyülhessenek a különböző nyelvi játékokban. A vegyes csoportban minden eszköz egyidejűleg a gyermekek rendelkezésére áll a nap teljes időtartamában, így érdeklődésüknek megfelelően választhatják ki a számukra megfelelőt. A betűk iránt érdeklődő gyermekek számára a fogékony periódusban lehetővé tesszük és különböző eszközökkel segítjük az írás- mozgáskoordináció fejlesztését, amely az eredményes írástanítás alapvető feltétele. hogy az óvodánkból kikerülő és iskolát kezdő gyermekek ebben is jól teljesítsenek.


A jó gyakorlat minden magyar óvodában megvalósítható, mert az anyanyelvi eszközök, játékok, bármely óvodai program keretén belül alkalmazhatóak vegyes életkorú és homogén csoportokban egyaránt. Az előkészített környezetben az eszközök állandóan a gyermekek rendelkezésére állnak. Az eszközök használatát, fogásmódját (íróujjak fejlesztése) így a látott minta alapján és az óvodapedagógus segítségével könnyen elsajátíthatják. A különböző fejlettségű gyermekek között, sajátos harmónia és kölcsönös tanítás – tanulás jön létre. Ebben a folyamatban elemzik, megfogalmazzák tapasztalataikat, így biztosabbá, világosabbá válik tudásuk, egyben fejlődik kommunikációs készségük.


A jó gyakorlat eszközigénye jelentős és egyedi, de lehetőség van a Montessori alapelveknek megfelelő, az óvodapedagógus ötletességétől, innovációs készségétől függően megtervezett eszközök, játékok elkészítésére. Az anyanyelvi neveléshez szükséges eszközök készítése, elfogadható mértékű anyagi ráfordítással megoldható.


d. Autizmus spektrum zavarral együtt élő gyermekek Montessori szellemű nevelésének módszertani bemutatása.


A jó gyakorlat célja, az óvodai nevelés olyan gyakorlatának ismertetése, amely bemutatja az autizmus spektrum zavarral diagnosztizált 3-8 éves kisgyermekek többségi intézményben, speciális óvodai csoportban, autizmus-specifikus módszerekkel történő habilitációs és rehabilitációs nevelése, oktatása.


Gyakorlati és módszertani ismereteket nyújtani azoknak az óvodapedagógusoknak is, akik teljes integrált formában foglalkoznak autizmus spektrumzavaros gyermekekkel. A jó gyakorlat bemutatja az általunk módszerként használt kutyaterápiás foglalkozást is, amely hatékonyságát, gyakorlati tapasztalatait szeretnénk megosztani az óvodapedagógus kollégákkal.


A Helyi Nevelési Programba ágyazott Gyógypedagógiai Nevelési Részprogram átfogja azokat a hatékony és szakszerű fejlesztési feladatokat és módszereket, melyek során jelentősen megnőnek a csoportba járó gyermekek iskolai beválásának esélyei. Célunk, hogy az ép gyermekek és szüleik tiszteljék és elfogadják az autizmussal együtt élő társaikat, másságukkal együtt. A Montessori szellemű pedagógiai különösen hatékony a sajátos nevelési igényű gyermekeknél, hiszen cselekvésen alapuló tanulás az alapja.


Speciális óvodai csoportunk gyakran az első, intézményes, szabályokhoz kötött nevelés színtere. Sérülésükből fakadó szociális-kommunikációs és viselkedészavaraik miatt meghatározó az a környezet és szokásrendszer, amivel itt találkoznak. A protetikus környezet megteremtése jól összeegyeztethető a Montessori pedagógia előkészített környezetével, így átláthatóvá, kiszámíthatóvá válik számukra a tér. Az egyénre szabott alternatív augmentatív kommunikációs eszközök segítségével kialakítjuk a strukturált napirendet, megkönnyítjük a rugalmas viselkedésszervezést, megerősítjük saját szükségleteik és kívánságaik vizuális formában történő kifejezését. A Montessori játékeszközök jól használhatók a szenzoros érzékelés zavarainak feldolgozásához, a szociális tanuláshoz, a kognitív képességek fejlesztéséhez. Útmutatót adhat tehát abban is, hogy milyen jellegű személyi és tárgyi feltételek szükségesek ahhoz, hogy minél sikeresebb legyen az integráció. A Montessori módszer és eszközök használata lehetővé teszi, hogy az autista gyermek is a maga egyéni tempójában szerezzen tapasztalatokat.


A Szabolcs – Szatmár – Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottságának szakvéleménye a szülői információk saját megfigyeléseink alapján az autizmus „szemüvegén” keresztül egyéni fejlesztési terveket készítünk, megvalósítását Egyéni fejlesztési naplóban dokumentáljuk. Megfigyelési űrlapokon követjük nyomon a fejlődésüket.


A jó gyakorlatban bemutatott, részleges integrációs, komplex tevékenységrendszerben erősödnek az érintett gyermekek és családok szociális kompetenciái. Az autizmussal együtt élő gyermekek társas kapcsolataik fejlődése során megtanulják a kívánt viselkedés formáit, önállóságuk és szabálykövető magatartásuk javul. Az őket nevelő családok többségi intézményben kevésbé szigetelődnek el, jobb lesz társadalmi megítélésük, elfogadottságuk. Az ép gyermekeket nevelő családokban erősödik a tolerancia, segítőkészség, empátia érzése, amivel hozzájárulnak gyermekeik szemléletének formálásához, szociális érzékenységük kialakításához.


A tanuláshoz való hozzáférés és az egyenlő esélyek biztosítása érdekében joga van az autizmussal együtt élő gyermekeknek is a sérülésüknek megfelelő pedagógiai ellátáshoz. Speciális csoportunkba a gyermekeink gyermekpszichiátriai vizsgálat után, valamint a Szabolcs – Szatmár – Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottságának szakvéleményével érkeznek, amely kijelöli számukra az ellátás legideálisabb formáját. Az óvodában eltöltött idővel tehermentesítjük a családokat, ezzel elősegítjük munkavállalásukat. A szülőkkel folyamatos, napi szinten tartjuk a kapcsolatot. Fogadóórákon szülőképzést tartunk, hogy segítsünk helyesen értelmezni gyermekük viselkedését, erősíteni az anya-gyermek kapcsolatot, és szülői kompetenciájukat. Családjaink rendszeresen részt

vesznek az óvodai hagyományokhoz kapcsolódó rendezvényeken (kirándulások, gyermeknap, teaház stb.), ezáltal nő társadalmi szerepvállalásuk.


A jó gyakorlat alkalmas arra, hogy úgy a többségi, mint speciális oktatási intézményekben, diagnosztizálásban dolgozó szakemberek valós, és pontosabb képet kapjanak az autizmussal együtt élő gyermekek 3-8 éves koráig terjedő időszakáról. A gyakorlati tapasztalatok szerzésével és megosztásával jobban megértik az autizmusból adódó viselkedésproblémákat. A gyakorlatot átvevő pedagógusok megismerik a Montessori eszközök használatát a játékra nevelésben, bővül szakmai, módszertani kultúrájuk.


A gyakorlatot megismerő és átvevő pedagógusok megismerhetik a sérülés- specifikus módszereket, az olyan képcserés kommunikációs rendszert, mely az autizmus spektrum zavarral élő, verbálisan nem kommunikáló gyermekek kommunikációs készségeinek fejlesztését segíti elő.


Óvodánk már több mint 20 éve fogad sérült gyermekeket. 1998-tól kezdte meg a speciális csoportra vonatkozó fejlesztéseket. A fenntartó önkormányzat támogatásával, valamint a saját források bevonásával megteremtettük az eszközrendszer és hozzáértés feltételeit, alapjait. Kidolgozásra került a helyi Montessori szellemű óvodai programhoz kapcsolódó Gyógypedagógiai Nevelési Részprogram. Bázisóvodai feladatként éveken keresztül szerveztük a „Sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő óvodapedagógusok városi munkaközösségét”, elméleti és gyakorlati bemutatókat tartottunk. Szoros kapcsolatot alakítottunk ki a civil szervezetekkel, a korai fejlesztésben részt vevő szakemberekkel, a speciális, ill. a befogadó iskolák pedagógusaival. Jelenleg 9 autizmussal együtt élő gyermek fejlesztését látjuk el, 2 főállású gyógypedagógussal, 1 gyógypedagógiai asszisztenssel. Heti rendszerességgel logopédiai és kutya terápiás foglalkozáson történik fejlesztésük.


A megfelelő feltételek megteremtésével - SNI gyermekek ellátását tartalmazó alapító okirat, SNI gyerekek ellátására hivatott szakember, inkluzív szemléletű oktatási intézmény – izgalmas vállalkozás, jelenleg hiánypótló tevékenység az óvodai nevelésben.


Az autizmussal együtt élő óvodás korúak nevelése változatos képet mutat (korai fejlesztéstől kezdve a spontán integrációig), nincs egységesen kidolgozott rendszer. Az eddig elért eredményeink, s az egyre nagyobb létszámban jelentkező gyermekek megerősítenek bennünket, hogy ez a részleges integrációban lévő speciális csoport előnyeivel és hátrányaival együtt is egy jól járható út az ellátás rendszerében! Az évek során megszerzett ismeretek, gyakorlati tapasztalatok és felhalmozott tudás jól felhasználhatók a teljes integrációban nevelkedő gyermekeknél is.


Minden csoportunkból kikerülő gyermek képes helytállni az iskolai oktatás valamilyen szintjén – fejlesztő iskolában, szegregált nevelést folytató speciális iskolákban, befogadó, többségi iskolában.



Kapcsolattartó: